Pici csoda....
2016. április 05. írta: Moncherike

Pici csoda....

Gyermekemnek

Amikor először a kezembe vettelek, tudtam, hogy te leszel az egyetlen, akinek megszámlálhatatlanul sokat fogom azt mondani: szeretlek. Amikor először a kezembe vettelek, abban a pillanatban megértettem, hogy mi az értelme az életnek. Hiszen te értetted meg velem az életet, és azt, hogy milyen fontos is az, hogy át tudjuk adni a szeretteinknek a szívünkben lévő szeretetet. Azóta, amióta először a kezembe vettelek, már csak utánad következhetek, hisz te állsz mindenek felett. Amikor először a kezembe vettelek, azóta tudom, mi a boldogság. Az, hogy mindennap érezhetlek. Amikor először a kezembe vettelek, máris féltettelek és tudtam azt, hogy amennyire csak lehet, mindentől megvédelek. Amikor először a kezembe vettelek, azt is tudtam, hogy jöhet bármi, én mindig melletted leszek. Azt mondják, hogy nincsenek csodák. Én pedig azt mondom, hogy vannak. Ugyanis amikor megszülettél és először a kezembe vettelek, akkor éltem át életemben a legnagyobb csodát. (Lippai Marianna)

20090218201913.jpg

Ma volt a napja, hogy harmadjára láthattam a méhemben fejlődő pici csodát. 12 hetes lett ez a kis csöppség, és remélem, hogy minden jól fog alakulni és megmarad nekünk. A kezdeti nehézségek után, most már kezdem elhinni, hogy sikerülni fog megtartani őt! :) :) Várom a következő ultrahangot! :) 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://moncheri.blog.hu/api/trackback/id/tr678569206

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása